L�tezik egy te�tr�lis, �rzelmes, s�t �rzelg�s m�faj, melynek t�v�s mut�ci�i karmaik k�zt tartj�k a vil�g unatkoz� h�ziasszonyait. A m�fajt melodr�m�nak nevezik, elvadult mut�ci�it pedig szappanoper�nak. A rendez�k �ltal�ban f�lnek a melodr�m�t�l, mert k�nny� elrontani, a rossz melodr�ma pedig a vil�g cikije: gyomorforgat�, szirupos �s ellenszenves. Szab�lyai nem olyan j�l le�rhat�k, mint a v�gj�t�k� vagy a krimi�, musz�j vele bajl�dni, ezt a giccsbe hajl� m�fajt er�s k�zzel meg kell zabol�zni, sablonjait hidegv�rrel el kell dobni. K�zepes filmes erre aligha k�pes, ehhez b�tor, eredeti rendez� kell. A mexik�i Alejandro Gonz�lez Iñ�rritu pont ilyen: sz�tszedte a melodr�m�t, azt�n �gy rakta �ssze, hogy alig lehet r�ismerni.

Ha az ember a 21 gramm tartalm�t pr�b�lja le�rni, annyi trag�di�val szembes�l, amennyib�l egy d�l-amerikai t�v�reg�ny k�t �vig meg�l. A film szenved�lyes, j�lelk� h�seinek �lete egy aut�baleset k�vetkezt�ben fon�dik �ssze. Az egyik f�szerepl� a gyermekeit �s f�rj�t elveszt� anya, a m�sik a sz�v�t�ltet�sen �tesett meggy�t�rt nihilista, a harmadik a b�rt�nt megj�rt, vall�sos csal�dapa, aki balesetet okoz. A t�r �s id� radik�lisan szabad kezel�se miatt a t�rt�net csak a film v�g�re �ll �ssze, am�g a hely�re nem ker�l minden filmes-kirak�s, halv�ny a teljes k�p, csak a r�szletek tiszt�k �s �lesek. A szerkezet megfosztja teatralit�s�t�l a t�rt�netet, a rendez� tudatosan a t�ma ellen dolgozik: nincsenek hat�svad�sz zenei bet�tek, a k�pek fak�k, alulvil�g�tott az eg�sz film, mintha a napf�ny hi�ba igyekezne bet�rni a t�rt�netbe. A k�t mexik�i operat�r ker�li a statikus be�ll�t�sokat, az �r�kk� mozg� k�zikamera zaklatott�, n�hol agressz�vv� teszi a k�pi vil�got. Iñ�rritu lassan vezeti be a n�z�t a t�rt�netbe, a szerepl�k nagyobb indulati kit�r�seit csak akkor mutatja meg, amikor m�r bel�nk f�szkelte mag�t a film szomork�s hangulata, amikor m�r g�tl�sok n�lk�l �t merj�k adni magunk �rzelmeinknek, az alkot�s �rzelmess�g�nek.

Sean Penn j�t�kst�lus�nak eddig alapeleme volt a hars�nys�g, ann�l meglep�bb, milyen visszafogott �s eszk�ztelen most. Mindegy, hogy �ppen besz�l, ord�t, vagy csak n�z, folyamatosan �rad bel�le a f�jdalom. �gy j�tssza el a boldogtalan sz�vbeteget, hogy nem �rhet�k tetten sz�n�szi man�rok: egy szeretni val�, t�nkrement fick�t l�tunk, akit m�g utolj�ra felemel a szerelem. Naomi Watts j�t�ka szint�n att�l j�, hogy nem csin�l attrakci�t a szerep�b�l, nem akar nagyot j�tszani. A gyermekeit elveszt� anya – akinek n�iess�ge m�g szem�lyis�ge romjain is vadul burj�nzik – pont att�l lesz hiteles, hogy nem kiab�lja vil�gg� b�nat�t. A harmadik szerepet nem lehet visszafogottan j�tszani, a b�rt�nt megj�rt Johnnak l�teleme a f�ktelens�g, az indulat, a d�h. A f�rfi, akit a megh�zott, �regebbre sminkelt Benicio Del Toro j�tszik, verg�dik a lelkifurdal�st�l. A szenved�s l�tv�nyra is r�miszt�, a hatalmas, k�ts�gbees�st�l remeg� test szinte bet�lti az eg�sz v�sznat. John fizikai val�j�nak rettenete akkor sokkolja igaz�n a n�z�t, amikor a f�rfi fel akarja k�tni mag�t, de s�lya alatt kiszakad a cs� a falb�l.

Ez a remek film egyetlen dologgal marad ad�s: a katartikus pillanattal. A saj�tos szerkezet megmenti att�l, hogy rossz melodr�ma legyen, de azt sem engedi, hogy folyamatos fokoz�s ut�n egyetlen �rzelmi cs�cspontban teljesedj�k ki. Iñ�rritu filmje halk melodr�ma, melynek �pp a legcs�ndesebb pillanatai vannak tele a legt�bb f�jdalommal. A szerepl�k magukban ord�tanak, befel� s�rnak, �s a n�z� is hasonl�an j�r: nem t�r ki bel�le a f�jdalom, csak �rli �t legbel�l, kegyetlen�l �s felemel�n.