KATASZTRÓKA

Puding

Úgy szeretem a pudingot

Mint az olajat a Juingok

Főleg ha van benn’ babapiskóta

Erről szól e laza kis nóta

Tudom jól, hogy gyerekes a téma

De ilyenekre is szükségünk van néha  

Mert valamikor tényleg kell

Egy dal, ahol a frontember

A pudingról énekel

Máskor viszont úgy gondolom  

Az infantilis dolgokon

Túl kellett volna már lépnem régen

Volt rá huszonnhárom évem

Ennek bizony a fele sem tréfa  

De ilyenekre is szükségünk van néha

Britni Szpírsz

Nem mondom el senkinek, mert nagy titok  

De én naponta kettőször masztizok

Ami alapjában véve jó dolog

Főleg, hogy a legjobb nőkre gondolok

Ha nem lesz tőle genitális herpeszem

Seron Sztónnal gumi nélkül megteszem

Mindenféle Klaudia Sifferek

Gyertek csak, a cicitekre spriccelek

Ó Britni Szpírsz

Te meg mutasd, ahogy szívni bírsz

Itt egy másik buja nőstény, Madonna

Felültetem vértől duzzadt tagomra

És hogy cseng ez a név, Naomi Kempbell?

Egy feketepárduc baromi mellel

A másik gyengém az a Szandra Bullok

Akit egyszer biztos, hogy farba szúrok

Az élvezet viszont nem maximális

Ha nem jösz velem Britni baszni máris

Duna

Mire a Dunát átúszom

Telefolyik vízzel az ánuszom

Pont ez, ami nekem hiányzik

Az aranyerem frankón kiázik

Cseresznyepaprika

Fájt, szörnyen fájt

Horgászlevest ebédeztünk múlt hét szombaton

Igen-igen ízletes volt, bátran mondhatom

Csak ott követtem el egy kegyetlen nagy hibát

Hogy nem sajnáltam belőle a cseresznyepaprikát

Fájt, szörnyen fájt

Másnap meglátogatván a mellékhelyiséget

Végbélrózsám néhány szirma enyhén le is égett

Azt hiszem, még soha sem szenvedtem annyira

Mert kifelé is dolgozott a cseresznyepaprika

És eldöntöttem eztán

Görnyedve a deszkán:

Csípős ételek – ég veletek!

 Mert fájt, szörnyen fájt

Vákuum

Megdöbbentő módon monoton

Mikor nők pörögnek a botomon

Szabadalmaztatom az ötletet

Mert az valami döbbenet, ahogy

Ezerkétszáz watton szív a gép

A vákuumtól a makkom szilvakék

Ha bekrémezem, jobban csúszik

A csövön át visz az út a csúcsig

Csak beillesztem így lazán

Mert az izgat fel igazán

Kisegér

Csak magamat hibáztathatom

Elhanyagoltam mostanában

Pedig én imádtam nagyon

És megdöbbenve konstatáltam

Hogy feldobta a talpát a kisegerem

De valahogy majd csak kiheverem

Zokogtam egy egész éjen át

Ő ott feküdt a tenyeremben

Három hétig nem kapott kaját

Ez szemétség volt vele szemben

Hát így purcant ki a kisegerem

De valahogy majd csak kiheverem

Stuka

Jó, hogy nem születtem lánynak

Mert a lányok menstruálnak

Én tutibiztos nem bírnám

Ha vérezne a vaginám

Srácnak lenni frankó

Ha nem rúgnak tökön

Nem vérzik a puncim

Csak túrós a pöcsöm

És olyan a bűze, mint egy halnak

Akik megszagolják mind meghalnak

A barátnőm is menekül

Csak én bírom ki egyedül

Fika

Azt mondta az anyukám, nagyon otromba

Hogy állandóan turkálok az orromba

A miértjéről viszont még nem kérdezett

Ez nekem gasztronómiai élvezet

Az ízeknek ellenállni bizony nem lehet

Jó étvággyal elfogyasztom, amit bent lelek

Koncertezés közben is a fikám majszolom

És néha ottmarad egy darab a bajszomon

Végetéra

Ezzel a dallal véget ér a

Nemiszerv és a szeklet éra

Mert mindig ugyanazt nem lehet

Ezzel a dallal véget ér a

Nemiszerv és a szeklet éra

Azért mert unalmas szerfelett

Többen felhívták a figyelmünket

Az erkölcsrendészet már figyel minket

Lehallgatókészülékek mindenhol

Holnaptól nyakunkon az Interpol

A következő anyagunk egy koncertlemez lesz

És egész másról szólunk majd a rokkersereghez

Még nem tudjuk, hogy mi az, viszont alakul

Igaz, hogy csak lassan, de bizonytalanul

Mobil

Hosszú időn át morfondíroztam

Míg rájöttem végül

Százszázalék, hogy megbolondulnék

A mobilom nélkül

Baj van az agyammal, hiszen

Mindig magammal viszem

A zsebemben kell, hogy legyen

Mert mi van, ha elrabolnak az idegenek holnap délután?!

Hasonló helyzetekben a száztizenkettő segíthet csupán

Azt hiszem, hogy ezek után minden érthető

Csak félek, hogy a csészealjban nincsen térerő

Gyagyás vegás

Akad olyan dolog teméredek

 Amit egyáltalán nem értek

Ilyen a vegás életforma

A táplálkozás szégyenfoltja

Vegás az egyik cimborám is

Lefogadom, hogy nem normális

Izomzata rendkívül ritka

Az izgató testnek egy a titka

Ami nem más, mint a húsevés

Mert amit ő kajál, túl kevés

Köret megy nála nem ám sonka

Ezért gagyi a vegás konyha

És lehet, hogy most borzasztóan anyáztok

De szerintem a vegások gyagyások

Barberkniv

Véget ér az éj

Az első napsugár az arcomhoz ér

Minden átkozott hajnal újabb haláltusa

A félelem felőröl

Elhibázott mozdulatok periodusa

És kezdődik előről

A kín újra visszatér

Az érc húsba vág

És elborít a vér

Bárcsak élét vesztené minden goromba penge

És fürdőszoba polcomon villanyborotva lenne