Zsernyákok
2004.07.22. 15:31
Kopps, színes, svéd-dán film (2003) Szereplők: Fares Fares, Göran Ragnerstam, Torkel Petersson, Christian Fiedler, Sissela Kyle Írta: Josef Fares, Mikael Håfström, Vasa Rendezte: Eva Röse, Josef Fares Hazai bemutató: 2004. július 8. Forgalmazó: Budapest Film Gyártó: Film i Väst, Memfis Film & Television, Nordisk Film- & TV-Fond, Svenska Filminstitutet, Zentropa Entertainments Játékidő: 90 perc
Egy csendes svéd kisváros rendőrőrsére rájár a rúd. No nem a helyi bűnbandákkal gyűlik meg a bajuk, hiszen évek óta egy egészséges rablógyilkosság sem történt a mintaszerű városkában, hanem pontosan a bűnözés hiánya miatt a munkanélküliség démona fenyegeti a rend őreit. Mit lehet tenni? Növelni kell a bűnözés mértékét a városban. És ha már ezt a szívességet az ott lakók nem teszik meg hőseinknek, hát a maroknyi zsarucsapat kezébe veszi az ügyet, és különböző partizánakciókkal bizonyítják a rendőrség szükségességét. Ám az irányítás kicsúszik kezükből.
Josef Fares direktor filmje, a Zsernyákok a 2003-as Montreáli Nemzetközi Filmfesztiválon nem érdemtelenül, ám kissé túlértékelve a legjobb európai filmnek járó díjjal a zsebében távozott. A szatirikus elemekkel dúsított akció-vígjáték fókuszpontjába a Kontroll ellenőr-antihőseihez hasonlatos rendőrcsoport áll (az Amerika-mániás akcióőrült, a romantikus balek, és az egymást idegelő középkorú házaspár), akik munkájuk megtartása érdekében bűnözésre adják fejüket. A kezdeti piti bolti lopásokat egyre keményebb gaztetteket követik, amikkel a nevetési faktor is egyenes arányban nő. A poénok nagy része tényleg friss és üde, amik a rendőrfilmek legelkoptatottabb kliséit kifordítva okoznak derültséget. Sajnálatos módon az alkotók által legviccesebbnek szánt jelentek (az akciómániás rendőr víziói) a legelrontottabbak is egyszerre, aminek legfőbb okaként talán az ötlethiányt jelölhetjük meg. Az elcsépelt Mátrix paródia és az abszurdságig fokozott Csupasz pisztolyból ellopott jelenetek (amely viccek anno Leslie Nielsen-nek még jól álltak) inkább kínosak, mint viccesek, de amint a történet visszazökken saját kerékvágásába, a szórakozás ismét garantált. Hozzá kell, hogy tegyük a magyar szinkron zseniálisra sikeredett, így a poénok nagy százalékát Csuja Imre, Kálid Artúr és Dörmer György hanghordozásai és verbális megnyilatkozásai jelentik.
A Zsernyákok legfőbb hibája az egyenetlen tempó és dinamika. A lanyha kezdés után csak nehezen pörög fel a történet, majd a film közepén ismét kissé ellaposodik a produkció, hogy végezetül az egész egy fergeteges lezárásba torkoljon. Minden tévedése és gyengesége ellenére is szimpatikus és befogadható alkotás a Zsernyákok, ami több ötlettel és alkotói rutinnal még sokkal jobbá válhatott volna műfajában. Könnyed nyári koktél értékelhető humorral és feledhető összhatással.
|